Tudta-e, hogy már akár egy 6-8 kW-os kondenzációs kazánnal is kifűtheti a 100 nm-es házát?

Egy jól megépített, vagy felújított, megfelelően hőszigetelt 100m2-es ház, amely korszerű nyílászárókkal rendelkezik, akár néhány kW hőveszteséggel üzemeltethető. Ezeknél a házaknál már nem szükséges a régen általánosan használt 24 kW teljesítményű gázkazánok beépítése. Különösen igaz ez akkor, hogyha nem kombi kazánban gondolkodunk. Ilyen esetekben érdemes egy kisebb teljesítményű, pl. 10 kW-os fűtőkészüléket, és egy indirekt fűtésű melegvíz tárolót beépíteni, amire akár még napkollektoros rendszer is kapcsolható. Mivel a gázkazán teljesítménye így jobban illeszkedik a ház energia igényeihez több előnyt, is megvásárolunk a készülékkel. Általában kisebb méretű a készülék, mint a nagyobb teljesítményű társa, jobb lesz a teljesítmény kihasználtsága és a hatásfoka, emellett még olcsóbb is a készülék!

Kéményes kazánja veszélyforrása a szén-monoxid mérgezésnek? Cserélje le turbósra!

Egy rosszul szerelt kémény, vagy a kémény eldugulása miatt komoly lehet az esély arra, hogy a lakótérbe szén-monoxid kerüljön. Ráadásul ennek elkerüléséhez nem elegendő a szakszerű kivitelezés és rendszeres karbantartás, hiszen az egyik leggyakoribb probléma, hogy az erős szél fújja vissza a füstgázt.

„A gázüzemű tüzelőberendezésekhez kötődő szén-monoxid-mérgezések, halálesetek okai szinte minden esetben az úgynevezett depressziót okozó gépi szellőző berendezések. Ekkor a halált a fokozott légzárású nyílászárók, a gépi elszívó ventilátorok és a gázkazán kéményének egymásra hatása okozza” – mondta Oláh Csaba, a Magyar Kémény Kft. főmérnöke, a téma hazai szakértője.

Azaz pl. egy zuhanyzás vagy épp főzés közbeni ártalmatlannak vélt elszívó bekapcsolása is szén-monoxidmérgezéshez vezethet, mely azonnal „kiszipkázza” az égésterméket a kéményből. Egy jó vészjelző használatával szerencsés esetben elmondható, hogy a helységben tartózkodók, csak émelyegnek, esetleg fáj a fejük. Egy alapos szellőztetés, és jó pár napos hidegben lét után lecserélhetik a készüléket, rossz esetben viszont erre már nem lesz módjuk. Így elmondható, hogy igazán korszerűnek és biztonságosnak csak az ún. zárt égésterű (készülékbe épített ventilátort tartalmazó), vagy más néven turbós készülékek tekinthetők. Ezek levegőellátása nem függ a kémény huzatától és az időjárástól, mert a levegőellátást általában a készülékbe vagy a füstgázjáratba beépített ventilátor közvetlenül a szabadból biztosítja. Ráadásul a kazánok belső automatikája folyamatosan ellenőrzi annak működését, és a nem megfelelő mértékű levegőellátás esetében kikapcsolja a kazánt. Így léghiányos égés, vagy füstgáz-visszaáramlás nem fordulhat elő.

Általánosságban kijelenthető, hogy a kiválóan záródó nyílászárókkal, vagy elszívó ventillátorokkal felszerelt lakás lakóterébe egyértelműen zárt égésterű kazán való. Amit tovább erősít, hogy a zárt égésterű gázkazánok a legjobban szabályozható, a legkönnyebben kezelhető, valamint a legkevesebb káros anyagot kibocsájtó fűtőberendezések közé sorolhatók. Csoportosításukat tekintve számos, különböző fajtát különböztethetünk meg. Léteznek falra szerelhető vagy álló kivitelek, továbbá fűtő- és kombi típusok. A 40kW alatti, vagyis kis teljesítményű berendezéseket általában kisebb családi házakban alkalmazzák, míg a nagyobb, 40kW feletti teljesítménnyel rendelkező készülékeket nagyobb családi házakba, illetve kisebb társasházakba építik be. Emellett nagyobb, ipari célokra is fel lehet őket használni, köszönhetően annak, hogy nincs felső korlát a berendezések teljesítményét tekintve. Több gázkazán egybekötése által például, akár a „távhő” létrehozására is alkalmas, valamint a közületek hőigényét is képes lehet kielégíteni. Ezt, a több gázkazán összekötésével való működést kaszkádolásnak is nevezzük.